A bunkóság nem ismer határokat.
Van aki nem éri be azzal, h darabokra tört. Már a földön vagy, föléd hajol, úgy csinál mintha segíteni akarna, de ehelyett a végén beléd rúg még egy hatalmasat. Pedig már épp fölálltál volna. És természetesen hibáztasd magadat, ő ártatlan. Fuck the logic. You always kick me, you always hurt me. But why??
My mind is killing me. És ez olyan igaz, az agyunk a legnagyobb ellenségünk. Már persze csak azoknak, akik sokat gondolkoznak. Néha túl sokat.
Boldogok a lelki szegények.
Hm...ez egy elég fura bejegyzés lett, elméletileg Connorról akartam írni....meg betenni egy pár képet. Úgyhogy most ez következik.
„Látom immár, hogy hosszú esztendők várnak, hogy az előttem futó ösvény messze nyúlik és sötét árnyék borítja. Olyan ösvény ez, amely bizonyára nem mindig oda visz majd, ahová egyébként menni kívánnék - kétlem, hogy élve eljutok az út végére egyáltalán. De akkor is elindulok rajta.”
—Ratonhnhaké:ton
ÉLETRAJZI INFORMÁCIÓK
- Született 1756, Kanatahséton, Mohawk völgy
- Korszak: Amerikai Függetlenségi Háború
POLITIKAI INFORMÁCIÓK
- Hovatartozás: Kanien'kehá:ka, Asszaszinok, Kontinentális Hadsereg
EGYÉB INFORMÁCIÓK
Feltűnése:
- Assassin's Creed III
- Assassin's Creed: Árulás
- Assassin's Creed III: Liberation
Hangját kölcsönözte: Noah Watts
Ratonhnhaké:ton (1756 - ismeretlen), más néven Connor egy őslakos amerikai asszaszin volt a Kanien'kehá:ka törzsből. Az amerikai függetlenségi háború alatt tevékenykedett. Desmond Miles egyik ismert felmenője volt.
Ratonhnaké:ton a templomos Haytham Kenway és Kaniehtí:io gyermekeként látta meg a napvilágot. Anyja a Kanatahséton faluban tanyázó Kanien'kehá:ka törzs tagja volt. Még gyermekkorában, 1760-ban, Charles Lee és a Templomos Rend más tagjai a "túlvilági szentélyt" kutatva megtámadták őt és népét, akik a szent hely hű védelmezői voltak. A támadók felégették Ratonhnaké:ton falvát, akinek a tűzvészben odaveszett édesanyja is.
Felnőve Ratonhnaké:tont egyre inkább aggasztotta a külvilág jelentette fenyegetés népére nézve. Az ifjú, főként a Lee iránt érzett bosszúszomjtól vezetve hamarosan csatlakozott az Asszaszin Rendhez, s a templomos térnyerés elleni harcra esküdött fel. A Koloniális Asszaszinok rendje ekkorra majdnem teljesen megsemmisült. Ratonhnaké:ton Achilles Davenportot, a gyarmatokon kiépült rend egykori mentorát kérte meg rá, hogy képezze ki őt, s tegye alkalmassá arra, hogy az amerikai asszaszinok rendjét ismét megszilárdítsa. Davenport még kiképzése elején adta Ratonhnaké:tonnak a Connor keresztnevet.
Connor egyik, a rend megerősítését célzó lépése volt kézművesek és egyéb munkások felfogadása, akik eztán a rend főhadiszállásaként szolgáló Davenport Tanyán és a Aquila nevű hajón dolgoztak; ennek kapitányává Robert Faulkner képezte ki magát Connort. Szintén fontos reformlépései közé tartozik az újdonsült vezetőnek hat gyarmatlakó tapasztalt asszaszinná való kiképzése, s saját közvetlen rendelkezése alá bocsátása.
A templomosokra vadászva Connor segítette a patrióták felkelési mozgalmát s magát George Washingtont is - ezzel az asszaszin akaratlanul is egyik kulcsfigurája lett az amerikai forradalomnak. Harca során mindinkább eltántorította őt az apjával való kibékülés szándéka, amelyet Achilles figyelmeztetése ellenére, aki szerint az asszaszin és templomos eszmék egyesítését még megkísérelni is felesleges, eleinte mindenképp el is akart érni. A kezdetekben még békés viszony végül tragikus fordulatot vett, amikor Haytham nyilvánvalóvá tette, hogy rendíthetetlenül kiáll Lee mellett.
Amikor Connor megtudta, hogy közvetlenül nem Lee, hanem Washington tehet arról, hogy a faluját felgyújtották s édesanyja meghalt, az asszaszin, bár saját magánküzdelmét folytatta, teljesen kiábrándult a függetlenségi mozgalomból. Washington kérésére még segédkezett Benedict Arnold felkutatásában és egy általa kitervelt merénylet megakadályozásában, illetve később a Washington birtokában levő Alma hatástalanításában. Ez utóbbi során, az Almával való érintkezés következtében Connor egy másik idősíkba, Washington egyik rémálmába csöppent, ahol az édesanyja soha nem halt meg, Washington pedig az Almát használva királyként uralkodott Amerikán - a washingtoni zsarnokságot leküzdve Connor végül visszatért a valóságba.
„Ezen a vidéken két részre szakadtam. Az egyik részem küzdeni akar, s elűzni minden kívülállót. Míg a másik részem maga a kívülálló.”
—Ratonhnhaké:ton saját származásáról
Ratonhnaké:ton Haytham Kenway és Kaniehtí:io fiaként született, s édesanyja egyedül nevelte őt fel falujában, Kanatahsétonban. Gyermekkorának nagy részét együtt töltötte a falu más gyermek lakójával, köztük Kanen'tó:kon-nal, akivel élete későbbi szakaszaiban is barátságot ápolt.
Négy éves korában Rathonhnaké:ton és a barátai a falu közelében elterülő erdőbe mentek bújócskázni. Miután minden társát rendkívüli ügyességgel megtalálta, majd ő igyekezett elbújni, a Templomos Rend tagjai megtámadták. A templomosok célja egy rejtélyes szentély megtalálása volt, amelynek a mendemondák szerint Kanatahséton közelében kellett lennie. Bár nyilvánvalóan fogoly volt, Ratonhnhaké:ton bőszen igyekezett megtudni, hogy hívják a templomos vezért, aki fogva tartja, amely követelésnek Charles Lee eleget is tett bemutatkozásával. Megkérdezte a fiút, miért akarta tudni a nevét. Ratonhnhaké:ton azt felelte, azért, hogy később majd felkutathassa őt; ezt a kijelentést Lee persze egyáltalán nem vette komolyan.
Mivel a templomosok nem tudtak mit kezdeni a fiúval, egyszerűen leütötték őt, aki így el is veszítette eszméletét. Amikor magához tért, a falva óriási lángokban hevert. Rathonhnaké:ton tévesen arra következtetett, hogy Charles Lee és templomos hordája voltak a felelősek azért, hogy Kanatahséton majdnem teljesen elpusztult. Gyűlöletét csak erősítette, hogy a tűzvészben a szeme láttára odaveszett tulajdon édesanyja is. Ekkor határozta el, hogy életét annak szentelje, hogy népe számára igazságot szolgáltasson mindenkor, illetve hogy küzdjön a zsarnokság minden formája ellen, amikor csak tapasztalja.
Csatlakozás az asszaszinokhoz
„A falu lakói úgy hitték, én akartam mindezt. Hogy ez valami, amit én választottam. Én azonban soha nem éreztem ezt eképpen. Nem, ez nem választás volt. Kötelességből teszem mindezt.”
—Ratonhnhaké:ton, asszaszinná válásának okát magyarázva
Ratonhnhaké:ton 1769-ig a falujában maradt, és nem hagyta nyugodni a kérdés, hogy a falu lakói miért nem hagyhatják el soha a völgyet, amelyben letelepedtek. Tizenhárom éves korában Oiá:ner, aki klánanya volt a faluban, egy négyszemközti beszélgetés során magyarázatot adott a fiúnak erre a kérdésre.
Oiá:ner megmutatott Ratonhnhaké:ton-nak egy Kristálygömböt, s elmondta neki, népüket azzal a feladattal bízták meg, hogy őrizzenek egy ősi titkot, amely az ő földjükben nyugszik. Amint az Édendarabot Ratonhnhaké:ton a kezébe vette, Juno elkezdett beszélni hozzá, az ifjú bennszülött pedig a Nexusban találta magát.
Juno, miután a fiút egy sassá változtatta, végigvezette őt egy "spirituális utazáson", amely ködös földeken és vizeken át vezetett. Juno közölte vele, amennyiben azt az ösvényt járja végig, amelyen jelenleg haladt, a templomosok végül hozzáférnek a Nagy Templomhoz, s ennek egyenes következménye lesz a világ romba döntése. Ennek megakadályozása érdekében Juno utasította a fiút, kutasson fel egy bizonyos jelképet, amely jelkép végül elvezeti őt a megfelelő ösvényre.
Magához térve Ratonhnhaké:ton a völgy határában találta magát a folyó közelében. Miközben a folyóparti homokba lerajzolta a szimbólumot, amelyet a látomásában Juno mutatott neki, a klánanya odalépett hozzá, s megkérdezte, hol látta azt, amit rajzol. A fiú elmondta, a látomásában látta a szimbólumot. Oiá:ner rögtön megértette, mit várnak az ifjútól.
A klánanya egy keleti majorságra irányította Ratonhnhaké:ton-t, ahol a sámánasszony valaha látta már az említett szimbólumot; az ifjú ezután hivatalosan is engedélyt kapott a klánanyától, hogy elhagyja a völgyet. Ratonhnhaké:ton keresztülvágott a Határvidéken, és hamarosan megérkezett a keresett és eléggé roskadozó állapotban levő majorságba - mindez valamikor 1769-ben történt. Bekopogott a birtokosi ház ajtaján, amire egy idős férfi nyitott neki ajtót.
Ratonhnhaké:ton hezitálva közölte az idős emberrel, azért jött hozzá, hogy kiképzést kapjon tőle. A férfi azonnal tiltakozott, és a fiú arcába csapta az ajtót. Az ifjú bennszülött nem adta fel: aznap este az istállóban aludt, majd másnap reggel ismét próbálkozott. Ezentúl ordított vele az idős férfi és követelte, hogy a fiú rögvest hagyja el a birtokát.
Ratonhnhaké:ton továbbra is konokul kitartott. Ezentúl a hátsó ajtót döngette, majd felmászott a kúria erkélyére, s ott próbált bejutni az épületbe. Az idős férfi közbelépett: könnyedén a földre taszította a fiút, s komolyan felszólította rá, hogy hagyjon fel a próbálkozásaival és álljon odébb. Ratonhnhaké:ton azonban ezúttal is csak az istállóba ment, s hangosan közölte, addig nem megy sehová, amíg nem kapja meg a kiképzést.
Akkor éjszaka banditák hatoltak be a birtokra, s elhaladtak a Ratonhnhaké:ton alvóhelyéül szolgáló istálló előtt is. A fiú felébredt a hangjukra, majd megkérdezte őket, mit akarnak ott. A betolakodók kissé meglepve azonnal támadást indítottak a fiú ellen, ő azonban nagy részüket viszonylag könnyedén elintézte. Ekkor azonban hátulról a bandavezér leütötte őt, majd a földre lökte, s megkérdezte tőle, a birtok tulajdonosának dolgozik-e. Abbann a pillanatban megjelent az említett idős birtokos, s hátba szúrta az ifjú támadóját egy tőrrel.
A férfi utasította Ratonhnhaké:ton-t, hogy tegye rendbe a felfordulást, majd kövesse őt a házba, ahol beszélni szeretne vele. Ezen beszélgetés során az idős férfi végre mesélt a fiúnak a templomosok és asszaszinok közötti ősi konfliktusról, illetve ő maga is bemutatkozott: Achilles Davenport volt, egykori mester asszaszin.
Achilles egy rejtett helyiséget is mutatott a fiúnak az alagsorban. A férfi itt tartott asszaszin ruházatát és egy pár rejtett pengét. Ugyanitt az alagsorban az öreg asszaszin megmutatta a falat, amelyre a kolóniák templomos vezetőinek portréi voltak felakasztva: William Johnson, John Pitcairn, Thomas Hickey, Nicholas Biddle, Benjamin Church, Charles Lee és Ratonhnhaké:ton édesapja, Haytham Kenway arcképe, aki egyben a Templomos Rend Koloniális Ágazatának Nagymestere volt.
Bostoni mészárlás
Connor: „Az ott az apám...?”
Achilles: „Bizony. Jelenléte pedig egyet jelent a közelgő bajvésszel. Nem szabad levenned a szemed a bűntársáról. Ez a tömeg egy lőporos hordó; nem hagyhatjuk, hogy bárki is meggyújtsa a kanócot.”
—Connor és Achilles a lázadás alatt Bostonban
Az elkövetkező hónapokban Achilles folytatta Ratonhnhaké:ton kiképzését birtokán. A tanítást létfontosságú dolgokkal kezdte, s elsőként a fiú számára szinte teljesen idegen apa került a fókuszpontba. Hogy apját s annak tevékenységét az ifjúval jobban megismertesse, 1770 márciusában elvitte őt magával Bostonba vásárlás ürügyén.
Itt történt, hogy (annak érdekében, hogy Ratonhnhaké:ton könnyebben elvegyülhessen a koloniális körökben) Achilles a Connor keresztnevet adta a fiúnak - mint később kiderül, saját fia, Connor Davenport után, aki néhány évvel az előtt hunyt el.
Connort egyszerűen lenyűgözte a bostoni nyüzsgő élet s a város szépsége. Olyannyira elkábította a látvány, hogy Achillesnek rá is kellett förmedni egy helyütt, hogy ne bámulja az embereket. Megkérte tanítványát, menjen el egy helyi kereskedelmi üzletbe, és szerezzen be faanyagot illetve egyéb építkezési eszközt a tanya felújítása céljából, majd vigye őket a lovaskocsijukhoz.
Az említett dolgok beszerzését követően Connornak egy lázongó tömegen akadt meg a tekintete, akik épp a brit helyi erőktől követelték dühösen, hogy azok hagyják el Bostont. Achilleshez visszatérve ketten figyelték tovább a forrongó népet, majd megakadt a szemük Haytham Kenwayen, aki épp egy férfival társalgott a tömegben. Achilles, mivel aggasztotta, hogy az amúgy is pattanásig feszült helyzetet a templomosok tovább feszítik, elküldte Connort, járjon utána, mit tervez a Haytham és titokzatos társa.
Annak ellenére, hogy Connor szívesebben tartotta volna szemmel apját inkább, hallgatott mentorára, s végül a másik férfit követte. A férfi a háztetőkre igyekezett, s épp azt tervezte, hogy belelő a tömegbe, amikor Connor sikeresen megállította.
Charles Lee azonban a szemben levő épület tetején állt, s elsütötte saját pisztolyát: a levegőbe lőtt vele, mire a brit katonák Boston riadt polgáraira kezdtek lövöldözni. Haytham eközben a háztető felé mutogatva az egyik brit őr figyelmét felhívta az ott álló Connorra, s utasította, vegyék a fiút rögvest üldözőbe. Haytham ezután tett róla, hogy a fiút gyanúsítsák az első lövés eldördüléséért.
Miután sikerült elmenekülnie az őt üldöző őröltől, Connor beleakadt egy férfiba, aki közölte vele, ha segítségre van szüksége, forduljon Samuel Adamshez, ő majd kihúzza őt a bajból. Adams elmagyarázta a fiúnak, hogyan tudja tisztázni a nevét a jelenlegihez hasonló esetekben. Elmondta, Connornak csak le kell tépnie a róla készült körözési plakátokat, le kell fizetnie a városi kikiáltókat vagy le kell kenyereznie a helyi nyomdászokat, hogy azok téves hírt terjesszenek. Adams segített eljutni a fiúnak Boston kikötőjébe, ahonnan Connor már könnyedén visszahajózhatott a Davenport Tanyára.
Visszatérve a tanyára Connor dühösen kifejezte nem tetszését, amiért Achilles egyedül hagyta őt ilyen körülmények között Bostonban. Mestere válasza higgadt volt. Annyit mondott, ez a nap tele tapasztalattal sokkal többet ért hónapok kiképzésénél. A fiú a derekas helytállásért végül két rejtett pengét kapott Achillestől.
Asszaszinná válás
„Egyszer rég ennek az alkalomnak megvolt még a maga sajátos szertartása. Én azonban nem hiszem, hogy kettőnk közül bármelyikünk is igényelné az ilyesmit. Van a felszerelésed és megfelelő kiképzést is kaptál. Vannak célpontjaid és céljaid is. Mindezek mellett pedig immáron címed is van. Légy üdvözölve a Testvériségben, Connor!”
—Achilles beszéde Connornak az Asszaszin Testvériségbe történő beavatása alkalmából
Röviddel a Bostonból való visszatérésüket követően Connort és Achillest segítségért kiáltozva és a ház ablakán dörömbölve felkereste egy férfi. Azonnal elvezette Connort a közeli folyóhoz, ahol máris rájött, mi okozta a pánikot: egy másik férfi egy a folyó felszínén úszó és egy vízesés felé sodródó farönkbe kapaszkodott kétségbeesetten. Connor a folyóparton futva utolérte a farönköt, majd beleugrott a vízbe, s megmentette a férfit a halálos zuhanástól.
Godfrey megköszöni Connornak, hogy megmentette Terryt
Miután kiderült, hogy a két férfi, Godfrey és Terry favágók voltak, s épp egy megfelelő hely után néztek egy malom megépítéséhez, Connor felajánlotta számukra a majorság egy földjét. A két férfi hálásan elfogadta az ajánlatot, majd letelepedtek családostul a kijelölt földeken, s ezzel ők váltak a Davenport Tanya első lakóivá a sok közül.
Az elkövetkező években Connor több bajba jutott emberen is segített a környéken, majd lehetőséget nyújtott nekik is a munkavállalásra és letelepedésre, ami ezzel szép lassan egy kisebb közösséggé alakult tehát. Connor később ezen közösség tagjaitól vásárolt különféle nyersanyagokat, kézműves termékeket, majd eladta őket konvojain. Gyakran előfordult, hogy a lakóknak szüksége volt Connor védelmére különféle belső gondok elhárításában. Ők mindezekért cserébe különleges fegyvereket, erszényeket és fogyasztási cikkeket készítettek neki.
Nem sokkal Terry megmentése után Achilles arra utasította Connort, keresse fel őt a kikötőben, hogy aztán utánanézhessenek valaminek, amit ő egyszerűen csak "az ingóságnak" nevezett. Érkezésekor Connor újraépítés alatt álló hajóroncsot pillantott meg, illetve egy kunyhót, amely az öböl megfigyelését célozta.
Achillessel együtt beléptek a kunyhóba, ahol találkoztak Robert Faulknerre, a kikötőben megfigyelt hajó, az Aquila első tisztjével. Connor felajánlotta, hogy fedezi a javítások költségeit, amelyet Robert örömmel el is fogadott, s felfogadott egy egész legénységet az Aquila fedélzetére, akik azonnal megkezdték a javítási munkálatokat.
Hat hónappal később az Aquila már hajózható állapotban volt. Robert elhívta Connort magával az Aquila fedélzetére. A meghívást Connor hezitálás nélkül elfogadta, majd hetekig hajózott Roberttel a tengeren. Az út során Robert megtanította az ifjút többek között a hajó kormányzására és az ágyúk használatára is. Egy alkalommal összeütközésbe keveredtek néhány kalózhajóval is; ezután már hazafelé vették az irányt.
Visszatértét követően a kikötőben Connor meghallotta egy részeg férfi kiáltozásait bizonyos nála levő levelekről, amelyeket állítása szerint a hírhedt William Kidd írt. Connor bszélt a Tuskólábú nevű ittas férfival, aki közölte vele, hogy a levelek egy nagyszerű kincs lelőhelyéről árulkodnak. Elmondta, hajlandó is odaadni ezeket a leveleket Connornak néhány "csecsebecséért" cserébe, amelyek az amerikai Határvidéken elrejtett kincsesládákban találhatók.
A tanyára való visszatérését Achilles dorgálása követte, amiért a fiú egy árva köszönés nélkül ilyen hosszú időre eltűnt. De megbocsátott a fiúnak, s levitte őt az alagsorba, hogy ott végre neki adhassa a teljes asszaszin felszerelést, amely után a fiú olyannyira sóvárgott. Bár Achilles beismerte, hogy az efféle alkalmak általában ceremoniálisak, szerinte egyikőjüknek sem hiányzik az efféle felhajtás. Helyette, miután Connor egyszerűen belebújt új ruházatába, Achilles szóban köszöntötte őt az Asszaszinok Testvériségében.
Kalandok a szárazföldön és a tengeren
Connor lépésről lépésre felfedezte a Határvidéket, mialatt csatlakozott a Vadásztársasághoz, amelynek tagjai felhívták a figyelmét a Határvidék veszélyes állataira, amilyen például a puma volt.
A Forradalom
„Az ellenségem egy fogalom, nem pedig egy nemzet.”
—Connor a Függetlenségi Háború alatt.
Hadüzenet
Három évvel később Kanen'tó:kon meglátogatta Connort a tanyánál miközben híreket hozott, hogy William Johnson megpróbálta felvásárolni a törzsüknek a földjét a beleegyezésük nélkül. Connor felháborodott és úgy döntött, hogy azonnal megkeresi Johnsont.
Bár Achilles megpróbálta őt megakadályozni, hogy ne sietve cselekedjen, azonban Connor azt állította, hogy ő ígéretet tett a népének, hogy megvédi őket. Connor elővette a tomahawkját és belevágta a pengét a kastély egyik oszlopába, és kifejtette, hogy ez a háborút jelképezi, és addig nem lehet levenni a pengét, amíg a veszély el nem múlik.
Kanen'tó:kon elvezette Connort a Monmouthig, ahol Johnson megpróbált tárgyalni a helyi bennszülöttekkel. Bár Johnson védelmet ígért nekik, a bennszülöttek azt válaszolták, hogy a szavai üresek és, hogy nem adják el a földjüket. Johnson úgy döntött, hogy megpróbálja erőszakkal meggyőzni őket, Connor gyorsan meggyilkolta őt. Az utolsó szavaiban Johnson azt mondta Connornak, hogy nem szerette volna birtokolni a területeket a profit számára, hanem csak békét akart a törzseknek biztosítani.
Egy évvel később, a futár megérkezett a tanyára, miközben segítséget kért Connortól, hogy segítsen egy embernek, akit Paul Reverének hívnak. Connor udvariasan visszautasította az ajánlatot. Azonban, amikor Achilles megmutatta neki, hogy a templomos John Pitcairn szerepel a levélben, a Mohawk megenyhült.
Bár találkozott Paul Reverével, Connornak csalódást okoztak, hogy nem volt ott Pitcairn. Helyette Revere segítségért toborzott, miközben figyelmeztette a lexingtoni és a concordi lakósokat, hogy a bejövő brit hadsereg támadni készül.
Az út után, Connor csatlakozott a Kontinentális hadsereghez Lexingtonban, ahol egy véres csata következett. Pitcairn jelen volt a küzdelemnél, de Connor úgy döntött helyette, hogy inkább segít a városiaknak megvédeni a várost, minthogy az igaz célja után mennyen.
Később, Connort elkísérte Samuel Adams George Washington főparancsnokhoz. Miközben Washington beszédet tartott, Connor hallotta Charles Lee hangját, aki mögötte ült. Ő felállt, hogy szembenézzen, Leevel, de Samuel gyorsan közbelépett, és megpróbálta elterelni a figyelmét, hogy bemutassa neki Washingtont. Washington melegen üdvözölte őt, és Connor elismerte őt, hogy az a férfi, aki előtte áll az lesz, aki vezeti az országot a szabadsághoz.
Connor később elindult Bunker Hillbe, ahol Israel Putnam erői megnyerően harcoltak Pitcairn brit csapataival szemben. Connor felajánlotta neki, hogy segít neki abban, hogy elpusztítja azokat a hajókat, amik ágyútűzzel leszorították a Kontinentális hadsereget, és még felajánlotta Putnamnek, hogy amint megsemmisítette a tüzérséget, akkor előkeríti Pitcairnt.
Miután Pitcairn és csapatai visszavonultak egy biztonságos helyre a városon kívül, Connor beszivárgott a táborba, és sikerült megölnie őt fentről. Pitcairn ugyanazokat az indokokat mondta, mint Johnson, és meghalt, Connor visszaszerzett egy levelet, amiben az állt, hogy George Washington ellen merénylet fog készülni.
Connor elutazott New Yorkba, hogy megkeresse Thomas Hickeyt, aki hamis pénzzel kereskedett. Amikor Connor megérkezett Hickey műhelyébe, ő elővette a Rejtett pengéjét, és felfedte magát, hogy ő egy asszaszin. Hickey elmondta, hogy azt hitte, hogy az ő fajtája már kihaltak, mielőtt elmenekült volna az épületből.
Bár Connor kergette Hickeyt az utcákon, és sikerült elkapnia őt, azonban letartóztatta őket két őr. Connor megpróbálta elmagyarázni, hogy ő nem vett részt a hamisításban, de őt fejbe vágták és eszméletlen lett, később őt és Hickeyt bezárták a Bridewell börtönbe hamisítás vádjával.
George Washington védelme
Amikor Connor felébredt a Bridewell börtönben, rájött, hogy Hickeyt a mellett lévő cellába helyezték el. Connor beszélt vele, hogy miért akarják megölni Washingtont, de Hickey csak rámutatott a két templomos társára, akik a cellája felé közeledtek.
Charles Lee és Haytham Kenway kiengedték Hickeyt, bár azt mondták neki, hogy csak elköltöztetik egy nagyobb cellába; azért, hogy ne legyen gyanús az embereknek, hogy Hickey is részt vesz Washington meggyilkolásában. A templomosok igazságosan távozni készültek, azonban Hickey megkérdezte őket, hogy mi legyen az asszasszinnel, és megmutatta nekik Connort a cellájában. Haytham utasította Charlest, hogy foglalkozzon a problémával, és Connornak volt egy terve, amivel két legyet üthet egy csapásra.
Amikor a templomosok elindultak, Connor kihallgatta a cellatársait és meghallotta, hogy egy rab csinált egy kulcsot, ami egyforma a börtönfelügyelőével. Connor szembenézett a rabbal, akit Weems Masonnak hívtak, és úgy vélte, hogy ő segíthet neki, miután megemlítette, hogy Washington veszélyben van.
Bár Weems azt mondta neki, hogy szándékában állt elszökni a börtönből, de a kulcsát, amit ő készített azt az elmúlt néhány hónap folyamán ellopták tőle. Connor kellemesen visszalopta a kulcsot, és rájött, hogy a kulcs nem nyitotta ki a celláját. Másnap megint szembeszállt Masonnal, aki azt mondta neki, hogy a kulcsot nem arra találta ki, hogy működjön, hanem arra, hogy elcserélje a felügyelőjével, hogy nem vegye észre a lopást.
Azonban az egyetlen mód ahhoz, hogy a felügyelő közelébe érjen, fel kellett jutnia a Pitbe, a börtön egyik magánzárkájába. Így Connor több rabbal indított el egy küzdelmet miközben nagy zajokat csapot, amíg az őröket arra kényszerítette, hogy visszatartsák őt, és bedobják őt a Pitbe.
Ott Connor a felügyelő kulcsával kinyitotta az ajtót és besettenkedett a börtönből a magasabb cellákhoz, ahol megköszönte Weemsnek, hogy segített neki, és megígérte, hogy vissza fogja küldeni a szívességet mielőtt Hickey cellájába megy. Miután elérte Hickey celláját, Connor megtalálta a felügyelő holtestét, és hátrafordult, miután meglátta Leet és Hickeyt a kapuban.
Miközben fegyvert tartottak rá, a templomosok elmagyarázták neki, hogy Connort a bíróság elé fogják vinni, azért, mert meggyilkolta Washingtont, és azt is figyelembe veszik, hogy a felügyelő meggyilkolását is rá fogják fogni. Connor megpróbálta lefegyverezni Leet, de a templomos csak megragadta a torkát és nekiszorította őt a falnak.
Lee végül rájött, hogy Connor volt az a fiatal fiú, akit évekkel ezelőtt megfenyegetett, és örömteli volt az iróniája, amikor Connor betartotta az ígéretét, hogy megtalálja őt. Lee leütötte Connort és eszméletlen lett, majd visszavitték őt a cellájához.
Connor másnap felébredt, és elszállították a kivégző helyére, ahol találkozott Hickeyvel. Bár Connor kijelentette, hogy azt hitte, hogy őt is bíróság elé állítják, azonban Hickey vidáman mondta neki, hogy nem engedélyeztek azoknak, akiket árulással vádoltak.
Connort az akasztófák felé vitték, miközben több tucat néző elítélte őt minden oldalról, Washington, Lee és Hickey nézték az eseményeket. Azonban, amikor közeledett az akasztófákhoz észrevette, hogy az asszaszin társai az őröket gyilkolásszák, és miután az egyik polgár ököllel a földnek vágta, Connor összeesett és Achilles felsegítette őt. Az öreg azt tanácsolta neki, hogy adjon egy jelet, mihelyst azt akarja, hogy kiszabadítsák.
Bár Lee beszélt a tömegnek Connor feltételezett bűncselekményeiről, miközben a nyakára rakták a hurkot, az asszaszin füttyentett egyet, amikor kinyílott alatta a csapóajtó. A hurkot levágták mielőtt megfojtotta volna, és Achilles talpra állította Connort az akasztófa alatt, és átnyújtotta neki a Tomahawkját.
Connor végig futott a megzavarodott tömegen, miközben az asszaszin újoncok Hickey zsoldosaival harcoltak. Hickey kétségbeesetten rohant Washington felé, hogy megölje őt, de Connor utolérte, és lesújtott Hickeyre. Az utolsó szavaival, Hickey bevallotta, hogy ő nem törődött a templomosokkal, csak a pénz és a hatalom miatt volt velük.
Ekkor Connort körbe vették az őrök a muskétáikkal, de Putnam időben érkezett és megparancsolta a Kontinentális katonáknak, hogy álljanak félre, majd ingerülten rámutatott, hogy Connor imént mentette meg Washington életét. Connor beszélni akart Washingtonnal, de nem talált meg őt, mert elment Philadelphiába.
Ő és Achilles elutaztak oda, ahol Connor úgy döntött, hogy elmondja Washingtonnak az asszaszinok és a templomosok közötti konfliktust, annak érdekében, hogy értesüljön róla, hogy őt meg akarták ölni. Achilles megpróbálta megállítani őt, mert ragaszkodott ahhoz, hogy az asszaszinok csendben intézik a dolgaikat, és nem mennek, bejelenti összeesküvéseket, de Connor mégis elment, hogy beszéljen Washingtonnal.
Együttműködés Haythammal
Connor találkozott Washingtonnal a Kontinentális táborban Valley Forgéban, ahol a parancsnok bizalmasan elmondta neki, hogy a nagy mennyiségű ellátást, amit a csapatainak adott volna ellopták. Washington arra a következtetésre jutott, hogy Benjamin Church, a Kontinentális áruló volt, aki nemrég szabadult a börtönből, és így elküldte Connort, hogy vizsgáljon meg egy elhagyott templomot, ahol gyanús tevékenységek szoktak történni.
Connor megérkezett, hogy megtalálja a templomot, ami üresnek látszódott, de amikor besétált, az apja, Haytham fentről lesből rátámadott. Az asszaszinnek sikerült kicsúsznia a kezeiből, és ők ketten Connorral körbejárták egymást és Connor megvádolta Haythamet, hogy köze volt, ahhoz, hogy Benjamin Church a brit hadseregbeli testvéreinek ellopta az ellátásokat.
Azonban Haytham helyesbítette saját kiábrándulását, hogy a templomosok a briteknek dolgoztak, és elismerte, hogy Benjamin Church a templomosok és a kontinentális hadsereg ellen fordult. Haytham majd azt javasolta, hogy egy pillanatnyi fegyverszünetet tartsanak, mivel mind a ketten meg akarják büntetni Benjamin Churchot.
Ők ketten vadásztak Church embereire a határon keresztül, és végül elmentek Bostonba egy raktárhoz. Haytham hírneve engedélyezte neki, hogy be mennyen a raktárba, bár Connor ragaszkodott hozzá, hogy egyedül nem lép be; mondván nekik együtt kell folytatniuk, vagy egyáltalán nem mennek be. Ekkor Haytham utasította Connort, hogy álcázza magát zsoldosként, és nyíltan a fiaként bemutatta az asszaszint az őröknek.
Belül, Haytham mellékesen megkérdezte Connort az anyjáról, mert miután Connor megszületett Kaniehtí:io elvágta mindkettejük kapcsolatát. Azonban, Connor csak hevesen azt felelte, hogy őt meggyilkolták az ő parancsára, Haytham ekkor sokkot kapott, és azt állította, hogy ő nem parancsolt ilyent. Connor figyelmen kívül hagyta apja tiltakozását, és csak kijelentette, hogy ő kifogyott a megbocsátásokból.
Ők előre léptek, hogy szembeszálljanak Churchhal, de az egyik ember a raktárban felfedte magát, hogy ez egy csapda, és jelzett egy támadást. Az asszaszin és a templomos sikeresen visszavágtak a zsoldosoknak, és kérdezték közülük az egyiket, hogy hová ment Church, a zsoldos elmondta, hogy ő éppen távozott egy hajón, amit Welcomenak hívnak. Kicsivel később a lövészek több puskaporos hordót meglőttek így az épület lángokban hevert, miközben arra kényszerítették Connort és Haythamet, hogy elmeneküljenek a vízbe.
Connor alkalmazta az Aquilát, hogy üldözőbe vegye Church járművét, és miután sarokba szorították a másik hajót, képesek voltak rá, hogy megláncolt lövésekkel lebontsák az árbocokat. Ahogy közeledtek a hajóhoz, Haytham ellökte Connort a kormánytól és nekihajtott az Aquilával Church hajójának; ekkor szikrázó küzdelem tőrt ki mindkét legénység között.
Connor a fedélzeten megölte a tisztviselőt, mielőtt a fedélzet alatt követte az apját. Ott Connor megtalálta Haythamet, amikor hevesen szétverte Churchot, majd rákiabált, hogy elárulta a Templomos Rendet. Connornak sikerült visszatartania az apja önuralmát, és Church mellé guggolt, hogy kérdezzen tőle pár dolgot. Azonban Church nem volt hajlandó beszélni, ezért az asszaszin a Rejtett pengéjével megdöfte őt, és Church felfedte a haldokló lélegzetével, hogy az ellátásokat egy közeli szigethez rakták ki.
Az események után Connor bátorkodott, mert elkezdte azt hinni, hogy van egy lehetőség, hogy az asszaszinok és a templomosok egyesüljenek, a hasonló ideáljaik és hiteik miatt.
Megtörött szövetségek
Valamikor Benjamin Church meggyilkolása után, Connor úgy döntött, hogy még egyszer felkeresi Haythamot, azért, hogy véglegesen szövetséget kössön a Renddel. Azonban, Achilles nyíltan helytelenített, ragaszkodott ahhoz, hogy lehetetlen a templomosokkal együttműködni, és az asszaszinok céljait soha nem lehet elérni, amíg Haytham életben van.
Connor azonban a nyomára lelt Haythamnek New Yorkba, ahol a templomos azon dolgozott, hogy felfedezze a brit hadsereg terveit. Bár Haythamnek csalódást okoztak, hogy a kémei nem tudták, hogy mik voltak a tervek, és csak azt mondták, hogy a felsőbb utasításra várnak, Connor rámutatott, hogy ez egyszerűen azt jelentette, hogy nekik a nyomukra kellett lelniük a brit parancsnokoknak.
Connor és Haytham felkeresték a parancsnokokat egy találkozón, és rátermettek voltak arra, hogy elfogjanak közülük hármat. Majd a Fort George negyedbe vitték őket, ahol Haytham kikérdezte mindegyiket, és ők hárman azt felelték, hogy a briteknek az a tervei, hogy visszavonuljanak Philadelphiától New Yorkig a következő két napon belül. Bár Connort feldühített az apja irgalmatlan tettei. És távoztak, hogy figyelmeztessék Washingtont a brit csapatok mozgásaikról.
Bár Haytham ragaszkodott ahhoz, hogy helyette találkozzon Leevel, Connor azonban elutasította. Miközben Connor elmagyarázta Washingtonnak a helyzetet, Haytham a parancsnok mögé csúszott és elvett egy levelet az asztalról, amit el is olvasott. Haytham azon töprengett fennhangon, hogy a levél mit tartalmazhat, és felolvasta hangosan Connornak, amiben az állt, hogy a parancsnok éppen elrendelte, hogy felgyújtsák a Mohawk falut és, hogy megsózzák a földjeiket; mert a Kanien'keha:ka segítette a briteknek. A templomosok is jártak a faluban 14 évvel korábban, azonban Washington volt a falu felégetésének a felelőse.
Ekkor Connor felbőszült. Azonban, amikor Haytham a fiának mondta, hogy jöjjön el vele, hogy beszéljen Leevel, Connor visszautasította őt, miközben azzal vádolta Haythamot, hogy visszatartotta az információt, amit már réges-rég el kellett volna mondania. Majd megfenyegette őket, hogy ha megpróbálják leállítani vagy követni őt, akkor mind a kettejüket megöli, ez után Connor ellovagolt, hogy megakadályozza a hírvivőket abban, hogy megtámadják Washington embereit.
Connor megölte a futárokat, miközben elutazott a falujához. Azonban, amikor megérkezett a Törzs Anya tájékoztatta őt, hogy Lee már több embert toborzott, hogy lerohanják a Kontinentális hadsereget. Ekkor Connor kiütötte a harcosok közül mindegyiket, hogy elkerülje a háborút. Azonban, amikor az utolsó irányába futott, aki Kanen'tó:kon volt, egy késsel megfenyegette őt és ledobta magáról Connort.
Kanen'tó:kon dühösen azt mondta neki, hogy nem kellett volna azt hinnie, hogy Connor megvédené a falujukat miközben elárulta a népet és, hogy elcsábította őt Washington. Bár Connor reménytelenül megpróbált ragaszkodni ahhoz, hogy Lee hazudott nekik, Kanen'tó:kon csak megtámadta őt. Egy küzdelem után, Connor kénytelen volt megölni a barátját.
Connor később üldözte Leet a Monmouthig, és megérkezett, hogy megtalálja Marquis de Lafayettet. Lafayette, azt mondta Connornak, hogy Lee azelőtt megmutatott magát; majd sikoltót miközben ellovagolt. Abban a pillanatban sok brit katona elérte, hogy körülvegye a területet, és Connor önként jelentkezett, hogy befedni a visszavonulásukat.
A háború után, Lafayette gratulált Connornak, mert oly sok életet megmentett, de az asszaszin csak hátrafordult, hogy Washingtonnal foglalkozzon. Connor azt mondta neki, hogy Lee elárulta a Kontinentális hadsereget, majd Lafayette is megerősítette az állítást, mert Lee szokatlanul viselkedett a csata előtt. Washington azt mondta, hogy átvizsgálja az ügyet, de Connor azt válaszolta, hogy nincs elég idő.
Amikor Connor elhagyta a csatateret, figyelmeztette Washingtont, hogy ha megkímélné Lee életét, akkor saját maga fogja megölni Leet.
Vadászat Charles Leere
1781-ben, Connor elment meglátogatni Achillest, aki megbetegedett és haldokolni kezdett az ágyában. Achilles megkérte, hogy mondja el a híreket, hogy mi történt a forradalomkor és Connor elmondta, hogy a gyarmatosítok győztek, és lehet, hogy az ország végül britmentes lesz. Achilles ekkor azt mondta Connornak, hogy ez létfontosságú, hogy Haythamnek és Leenek meg kell halnia, ennek ellenére Connor megpróbálta őt meggyőzni, hogy az asszaszinok és a templomosok egyesülhetnének. Később, Connor összetalálkozott Lafayettével az udvarház alagsorában, ahol Connor felfedte a stratégiáját, hogy bejusson a György erődbe. Hogy ez sikerüljön is, neki szüksége lesz arra, hogy a francia szövetségesek britként álcázzák magukat, hogy tudjanak tüzelni, miközben így megadja Connornak a lehetőséget, hogy megölje Leet. Lafayette elfogadta a tervet, de megmond Connornak, hogy először segítsen a francia tengerészeti hajóknak a Chesapeake öbölnél.
Mielőtt távozott volna, Achilles megkérte Connort, hogy New York megégett romjaiban találjon meg egy festményt. Connor a romokban talált egy sértetlen festményt és mielőtt a festménnyel együtt visszatért volna a tanyára. Achilles elmondta Connornak, hogy ne tegyen semmit sem a festménnyel, amíg az időnek igaza van.
Miután Connor részt vett Norris és Miriam esküvőjén, Connor visszatér az udvarházba, ahol holtan találta meg Achillest a székében, a halála előtt írt egy levelet Connornak, amiben az állt, hogy Achilles Connornak adja a tulajdonát, és az öreg kori életében nagy reményt adott neki és annak az új nemzetnek a jövőjében, amit Connor létrehozott. Ez után Connor és a tanyalakok eltemették Achillest a felesége és fia melletti dombon. Connor végül felrakta Achilles festményét a késői családjának a portréjára.
A Chesapeake öbölnél, Connor kormányozta az Aquilát, hogy segítsen a franciáknak a britek elleni harcában. Később Connor megkérte a vezető admirálist, hogy nála legyen a hajó kormánya, és belépett a György erődbe. Miközben belépett a New York-i alagutakon keresztül, Connor meggyújtotta a jelet, hogy a hajók tüzeljenek, miközben így elkezdték az erőd ostromát. Azonban Connort eltalálta egy ágyúgolyó. Majd egy lyukon keresztül belépett az erődbe, és Connor szembeszállt az apjával, aki előre látta az eseményeket, és elküldte Leet.
A harc után, Haytham meg akarta fojtani Connort. Majd egy beszéden keresztül Connor reménytelenül megdöfte az apja torkát. Haytham ekkor kijelentette, hogy valamilyen módon büszke Connorra, azonban azt is elmondta, hogy már korábban meg kellett volna ölnie őt miközben meghalt.
A találkozás után, Connor leborotválta a haját Mohawk stílusra és összekente az arcát harci festéssel. Miközben szembeszállt Leevel, Connort azonnal elfogták. Lee, akit felbőszített Haytham halála, kijelentette, hogy élve fogja elfogni Connort, miközben végig fogja nézni, ahogy Lee megsemmisít mindent, amit valaha is szeretett. Lee ekkor távozott, miközben megparancsolta az őröknek, hogy tartsák fogva Connort, majd elkezdték őt verni. Miközben elszökött, Connor felsettenkedett egy komp fedélzetére, és megtudta, hogy Lee Bostonban van, mielőtt a fedélzeten megölte a tiszteket.
Bostonban, Connor a dokkoknál megtalálta Leet, miközben egy meggyulladt kompnál üldözni kezdte őt. A komp megsebesítette Connort, és összeomlott. Lee azonban, gyorsan felállt és követelte, hogy megtudja, hogy Connor miért harcol még mindig, miközben a szövetségesei már rég elhagyták őt. Connor ekkor azt válaszolta, azért, mert senki más sem fog, és gyomorba lőtte Leet. Lee megsebesült, és elszökött.
Majd bicegve elindult a harbormesterhez, aki elmondta neki, hogy Lee elmenekült Monmouthba. Miközben megérkezett oda, Connor megtalálta Leet egy bárban, aki csendesen ivott. Connor leült mellé, és Lee megkínálta őt itallal, amit Connor el is fogadott, majd csendben elővette a kését és leszúrta vele Leet, miközben megölte őt. Connor ekkor elvette tőle a Nagytemplom kulcsát és a holttestét otthagyta a bárban.
A jövő biztosítása
Connor később visszatért a falujába, hogy megtudja, hogy a népe elment. Majd visszatért a házába, és kinyitotta a dobozt, amelyben a kristálygömb volt, azonban zavaros volt neki, hogy miért hagyták ott a ládával együtt, majd bekapcsolta a gömböt és Juno el jött hozzá még egyszer, aki örömmel hallotta, hogy Connor visszatért, de feldühítetten közölte vele, hogy az embereit azok az emberek zavarták el, akik a szövetségesei voltak.
Juno fizikai alakban megjelent és tájékoztatta Connort, hogy azt a kulcsot, amit elvett Charlestől, azt rejtse el, ahol senki soha sem fogja megtalálni, azonban zavaros volt neki, hogy miért kell elrejtenie, de Juno elmondta neki, hogy csak rejtse el, és szabadon élheti az életét. Bár Connor az embereiről kérdezte Junót, aki emlékeztette őt, hogy az embereinek a célja az volt, hogy meg védjék a Nagytemplomot.
Juno még egyszer emlékeztette őt, hogy rejtse el az amulettet, ahol senki sem fogja megtalálni, és a látomás elhalványult, majd a kristálygömb darabokra tőrt.
Connor visszatért a Davenport tanyára és eltemette az amulettet Connor Davenport sírjába, aki Achilles fia, és az ő névrokona volt. 1783 folyamán Connor levette a fő templomosoknak a portréjait és elégette őket a tűzben. Miközben kint visszasétált, eltávolította a tomahawkot a ház egyik oszlopából, amit évekkel ezelőtt bele rakott oda, miközben ezzel kifejezte, hogy a személyes háborúja véget ért. Később eldobta azt és visszatért a falujába, majd észrevett egy embert, aki egy tűznél ült, és ő felfedte neki, hogy a föld most az övé és Connor emberei nyugatra mentek, a földet pedig eladták egy New Yorkban élő embernek, amit a kongresszus újonnan át fog alakítani.
Amikor Connor megkérdezte, hogy ez hogyan történt, az ember azt mondta neki, hogy nekik már nem voltak britjeik, akik ellátták őket pénzzel, és ők azt hitték, hogy az amerikai kormány túl sok lesz Angliának, hogy elkezdtek megadóztatni mindenkit miközben ügyes embereknek nevezték az alapítókat. Connor megköszönte neki, hogy ezeket elmondta és elindult New Yorkba, ahol az utolsó brit hajók elindultak Angliába, akiket a gyarmati lakosok zavartak el, a hajó lőtt egy figyelmeztető lövést, amely az óceánba süllyedt, ekkor Connor rámosolygott a telepesekre, hogy szabadok lettek, azonban észrevette, hogy egy ember értékesíti a fekete rabszolgákat és Connor rájött, hogy nem mindenkinek az új föld volt a szabadság.
Öröksége
Connor tettei megengedték a leszármazottjának, Desmond Milesnak, hogy az Animuson keresztül megtalálja a Nagytemplom kulcsát és megóvja a Földet a napkitöréstől. Szintén a gyilkosságaival kipusztította a Templomos Rend hatását és irányítását a Gyarmati Amerikában. Ezzel egyetemben, Boston és New York városaiban több újonccal erősítette meg az Asszaszin Testvériséget. Ő támogatta a Kontinentális Hadsereget és sok győzelemhez vezette őket, miközben végül megengedte a telepeseknek, hogy szétszakadjanak a britektől. Bár a munkája megengedte az amerikaiaknak, hogy nyugatra kényszerítsék az embereit, a szülőföldjeiktől távol.
Az Aquila kapitányaként ő volt az egyik támogatója a biztonságos kereskedelemnek az Egyesült Államokban, Kanadában, és a Karib-tenger szigetein. A Tanya földjeinek a tulajdonosaként szintén több gyarmati lakosnak segített.
Jellegzetességek és személyiség
„Connor egyike azoknak az embereknek, akik természetszerűen képesek megkülönböztetni a jót a rossztól... Nem egy szürke egyéniség.”
—Alex Hutchinson, az Assassin's Creed III kreatív rendezője
Connor figyelmes és heves személyiség volt, kimondatlan szavai gyakran éppen olyan jelentőségteljesek voltak, mint a kimondatlanok. Mozgása egy ragadozóéra emlékeztetett, állandóan a föld közelében haladt, az ellenséges támadások alatt mozogva.
Erősen hitt abban, hogy megmentheti mind őslakos indián hagyatékát, mind hazáját az európai behatástól, aminek tagjait egyszerűen "kívülállóknak" nevezte. Azonban később ő is rájött, hogy származása miatt ő is része annak a problémának, aminek megoldását ő maga is kereste.
Felszerelés és képességek
Connor képzett szabadfutó volt, képes volt fára mászni, azok ágain lengeni, és egyikről a másikra ugrani, valamint a sziklák és egyéb természetes képződmények sem képeztek számára megmászhatatlan akadályt. Városi környezetben is könnyedén haladt, képes volt átcsúszni tárgyak alatt, vagy átugrani a városi környezet elemein.
Folyamatos mozgásának köszönhetően több fegyvert is kitűnően tudott használni - beleértve a tomahawkot, íjat, kovás pisztolyt, puskát, kötéltüskét, a rejtett penge kifordítható tőrként használható verzióját - és képes volt ezek több variációjú kettős használatára. Ezenfelül rendelkezett a ritka, saslátás néven ismert extra-érzékelési képességgel.
Connor legtöbbször egy kék szegélyű, fehér, csuklyás ruhát viselt vékony selyemövvel, melyet az Asszaszin jelkép díszített, valamint barna csizmát térd fölé érő harisnyával.
A háború alatt Connor lett az "Aquila" nevű hajó kapitánya, mellyel az Északi- és a Karib-tengeren hajózott, valamint a brit Királyi Flottával csatázott. Tengeri útjai alatt kék egyenruhát és három csúcsú sapkát viselt.
Szerelmi élete
Egész események vezettek az Asszaszin Rend felemelkedéséhez a Gyarmati Amerikában, Connornak nem volt ideje részt venni bármilyen romantikus kapcsolatban. Ennek az volt a ténye, hogy a Davenport Tanya során Lyle White és Lance O'Donnell társadalmi eseményei után sor került Maurice és Myriam házasságára.
Azonban, egy New Yorkban történő beszélgetés során, Connor és Deborah "Dobby" Carter kérdéseket tettek fel egymással kapcsolatban az életükről. Amikor megállapította, hogy nincs neki házastársa azonnal megkérdezte az okát, Connor elkezdte magyarázni, hogy ő nem engedheti meg magának, hogy felfedezze egy nő igényeit, de azt reméli, hogy egy nap letelepedik és családot alapít. Majd Dobby azt válaszolta, hogy amennyiben ő valaha is úgy fog dönteni, hogy meg szeretné őt ismerni, akkor kell lennie egy adandó alkalomnak, amelyre Connor azt válaszolta: "Úgy lesz."
Apróságok
Assassin's Creed III
- Ellentétben több ismert asszaszin (mint Aquilus, Altaïr Ibn-La'Ahad, Ezio Auditore da Firenze, Aveline de Grandpré és Nikolai Orelov) kötődésével a sashoz, Connor leginkább farkashoz kapcsolható.
- Úgy, mint Altaïr és Ezio esetében, Connor neve is köthető a személyiségéhez:
- A "Connor" gall eredetű név, melynek jelentése: "kopók kedvelője".
- A "Kenway" ősi angol név, melynek jelentése: "bátor királyi harcos".
- A "Ratonhnhaké:ton" (kiejtése: Ra-dun-ha-gé-dun) jelentése: "szelleme él" vagy "élethorzsoló" mohawk nyelven.
- Altaïrral, Ezióval és Desmonddal ellentétben Connornak nincs sebhelye az ajkán, Aquilushoz hasonlóan.
- A fémdobozon található művészi munkán Connor ruhája piros szegéllyel van ellátva, a 3D-s modellen azonban már kék a szegély.
- Connor kezdeti karaktertervét egy karcsú testalkattal mutatták be, amíg a végső karaktermodelljén változtattak, egy jelentősen izmosabb megjelenéssel.
- Annak ellenére, hogy közel állandó bosszúság volt Achilles és Connor között, egyértelmű volt, hogy Connor nagyon törődött vele, amit lehetett látni mind a temetésén, és amikor Connor meglátogatta a sírját. A sírjánál, Connor kijelentette, hogy hiányzik neki, majdnem annyira, mint az anyja, azt sejtetve, hogy arra gondolt, hogy Achillest az apjaként szerette. Ezen kívül azt is megígérte, hogy büszkévé fogja tenni Achillest.
- Más ismert asszaszinok közül, Connor volt az egyetlen, aki soha sem ölt civileket. Altaïr az Éden Almájának a keresése alatt megölt egy öregembert Salamon templomában, és Ezio véletlenül több civilt ölt meg Kappadókiában azáltal, hogy nagy mennyiségű puskaport semmisített meg.
- Az Assassin's Creed III: Liberationban van egy olyan szekvencia, amelyben az Assassin's Creed III főszereplője, Connor egy exkluzív küldetésben jelen van.
Nagyon sajnálom, csak így tudtam bemásolni. Amúgy innen van. Adtam egy kevés olvasni valót, az én kis képeimet pedig majd később teszem be. Dolgozzátok fel, és olvassátok a fanficit!! Írjatok, és ha vmi nem tiszta kérdezzetek^^
