De mégis.

Hajj, gondolkodtam. És arra jutottam, h mégis megírom az In the End v.2, mert nemegy utálkozós, mocskolódós poszt. Rólam szól, hogy én ezt az egészet hogy látom, mit érzek. Mit vártam volna, és ő ehelyett mit csinált, és hogy nem kellett volna ennek az egésznek végződnie. Kölcsönösen tettük tönkre egymást. Sokat merengek mostanában azon, h tulajdonképpen ezt az egészet, ha nem lenne internet, elkerülhettük volna. Az tette végülis tönkre. Irónikus, míg másokat összeköt, minket szétválasztott. Hmm....szóval az este folyamán készüljetek egy rendkívül hosszú, kifejtős posztra.
Auf Wiederlesen!