mert Christmas is here

Nagyon rég nem frisseltem már, ennek megfelelően a látogatásiszám is zuhanni kezdett lefelé. Azért nem írtam egyrészt, mert nem volt miről, másrészt pedig ki se látszódok a karácsonyi-mizéria teendői közül. Említettem már, h egyenesen ki nem állhatom? Mármint nem az ünnepet, hanem a vásárlást, meg a sütést-főzést. Ilyenkor mindenki pörög mint a búgócsiga, osztja az észt, ideges. Kell ez nekem? Nem. Baszki. De muszáj segítenem, mert ez a dolgom. Ajándékot meg senkinek nem vettem, nem is csináltam. Most mondhatjátok, h egy önző bunkó vagyok, de nem volt rá időm. Semmi. Hülyeség azt mondani, h mindenkinek arra van ideje ami igazán fontos neki. Lie. Legszívesebben most egy pohár forrócsokival elbújnék a sarokba a takaróm, és a Véres tél c. könyvemmel.
A Szilveszterről már nem is beszélek. Ha nem ment ki valaki, akkor megint tölthetem nagyanyámékkal, egyesegyedül. Szomorú. Az utoló reményem pedig csak halványan pislákol, talán ki is alszik. Z.-vel beszéltük, h talán becsatlakozhatnék hozzájuk(Z., K. és Y.), amennyiben nem jön még két osztálytársuk. De nem hinném, h szívesen látnának, lagalábbis az utolsónak említett személy. És nem akarok a, ebben az esetben, negyedik kerék lenni. Meg ezt csak Z ajánlotta fel, és nem is nála lenne...nahigen. Jobb lesz beletörődni az ősökkel való szilveszterezésbe.
De végülis meg van ennek az egész ünnep sorozatnak a hangulata. És azt szeretem. Csak azt nem amit ebből az áruházláncok és a média kreált, az csak arról szól, h vegyél minéltöbb, lehetőleg drága ajándékot mindenkinek.
Na, de nem akarok ünneprontó lenni, szóval mindenkinek nagyon boldog Karácsonyt és Újévet kívánok!