változások, avagy kisebb pálfordulás

Eddig szinte minden írásomból és megjegyzésemből áradt a pesszimizmus és a negativitás. Meg sem erőltettem magam, h jobbnak lássam a világot, pedig, mint tegnap egy bnőm rámutatott, sok jó dolog van. Kicsik, de legalább vannak. A rosszakon meg lehet javítani. Bár ez már nagyon optimista hozzáállás nekem, szóval marad a realizmus. Némi cinizmussal és feketehumorral, meg persze az elmaradhatatlan morbiditással.Így talán nem súlyosbodik tovább a depresszióm. Jó, tényleg tudom, h nem egyik percről megy a másikra, de szerintem minden csak hozzáállás és akaraterő kérdése(ne példálozzunk hülyeségekkel, és logikusan lehetetlen dolgokkal). Erre vagyok azt hiszem kezdetleges példa én is. Jó, persze ez nem ment egyedül, V. és Y. is nagyon sokat segített. Főleg Y., és azt hiszem nem probléma ha így említem meg. De ebben a témában már annyira nem vagyok optimista. Inkább tartozkodó.
Szóval, tényleg. Nagy szeretnék végre nem búvalbaszott lenni, még akkoris, ha épp ki sem látszom a tanulnivalóból.
Auf Wiederlesen!