hiba a múlton rágódni

Tegnap éjjel mégis elkövettem ezt a hibát, ugyan jól esett kiíronm magamból egy részét, de nem kellene többé ezzel foglalkoznom. Ez van, ez történt, ilyen lettem. Azt hiszem ez vagyok én. És a múlt hibáiból tanulok a legtöbbet. Nem hagyhatom magam, nem bízhatok meg feltétlenül mindenkiben, nem hihetek konokul minden barátomban. Szép pofáraesésekkel ugyan, de megtanultam a leckét. Bár lehet, h néha túlzásba viszem a pesszimizmust és társait. De nem érdekel, akinek számítok, fontos vagyok, az elfogad ilyennek és pont.
Nemsokára befejezem a Beavatott c. könyvet, nagyon tetszik. Elgondolkodtató. Szerintem érdemes elolvasni, de ajánlót nem fogok írni, mert nem tudok, és ha valakit érdekel az úgyis el fogja olvasni. A hétvégémről majd később írok, egyelőre annyit, h nagyon jó volt és T.-vel töltöttem. Kellett már egy kis beszélgetés, meg a találkozás is:). Na, wiederlesen!