szúrjam vagy szívjam?

Nagyon sokat beszélnek körülöttem a drogos témáról, talán már szinte a mindennapjaim részévé vállt. Néha vicc tárgya is, pedig egyáltalán nem kéne annak lennie. Najó, nem egy "ne drogozz, mert veszélyes és káros" kiselőadást akarok tartani, csak a véleményemet akarom megosztani veletek.
Also dann, fura egy olyan dologra nemet mondani, amit ki se próbáltál, de ebben az ügyben azért szerintem kicsit más a dolog. Egy szál cigitől nem leszel függő, ahogy egy joint-tól se, remélhetőleg. Igazából én totál elfogadom, tolerálom, amíg nem durvul el, és az illető átlépett egy bizonyos kort. Mostanában, - nem tudom velem van-e a baj - de rosszul vagyok attól, ha hallom vagy látom h 12 éves tinipicsák épp arról sztorizgatnak h a hétvégén ki hogyan b@szott be, vagy kivel kuratta meg magát. Bebaszcsi, betépcsi és társai. De a kedvenc szorim az az, h 14 évesen annyira nagylánynak érezzük magunkat h betépünk és iszunk, aztán meg rákenjük arra h vkit csak így tudtunk elfelejteni, nyilván. Csakis. Biztosan. Fuhhbakker, gyengébb indok a nagylányvagyok életérzés elrejtésére? Jó, 14, az nem olyan vészes, csak akkor már mondjuk meg, ki akartuk próbálni, vagy tudomisén.
Az igazat megvallva, néha már kicsit unom az osztálytársam "így bebasztan, úgy betéptem" sztoriait. Minden fucking hétre jut egy hasonló mese, csak a nevek változnak. De a hab a tortán h ezt már vagy 12-13 éves kora óta csinálja. Nagygyerek.
Nem tagadom, egyszer én is kipróbálnám, de csak olyanokkal akiket ismerek, és csak keveset. A cigit már próbáltam, de nem a szívem csücske. Ha felidegesítenek jó, de többnyire csak nézem ahogy ég, és néha beleszívok. Mondjuk jobb mint az előző feszültség-levezetésem, szal:D. A mai napom amúgy jó volt, talán van egy enyhe agyrázkódásom, nem vészes. Lehet ezért írtam ilyen sületlenséget. Na, byeee.