Tegnap végül nem jelentkeztem, de erre van magyarázatom. Beszélgettem, ma van az úgymond második forduló, tegnap végül elkaptam, éshátööazúgyvolthogy, nem írom le. Volt olyan kérdése és kijelentése, amikor egyszerűen nem tudtam h a saját v az ő fejét verjem a falba. Persze sikerült addig húzni az elejét személyesen, amíg írhattam le az egészet Messengerben. Ezt nem akartam, de már mindegy. Kb ennyit a tegnapról ez ügyben.
Ma versenyen voltunk a csapattal, szarrá verte őket a Vasas, jó erre számítottak, de nagyon ügyesek voltak. Vészesen közeleg a vizsga, tudok beszélni, de nem az osztályom előtt:ss. Majd megszokom, és a vizsgán majd nem lesz ekkora pofájuk, úgyis bukni fog a félosztály. Ahogy korábban már megígértem, frissíteni fogom a Rajzaim részleget, épp készítek hozzá még pár felrakandó dolgot:))

Bye-Bye

Nincs semmi izgi, ma elkapom a problémát és nem lesz kegyelem. Ez a terv. Dehát az ember tervez, a sors végez. Szóval nem tudom még hogy fog alakulni. Igazából azt sem tudom, h mi lesz azután h beszéltünk. Tényleg nem tudom, de semmit nem várok. Nem is várhatok, tőle nem.

Egyre gonoszabbnak érzem magam, bosszúvágyónak. Ez nem jó, még néha magamat is megijesztem. Jobb lenne kevesebb horror sztorit, és Assassin's Creedet olvasni...talán...esetleg. Nem.:D
Még jelentkezek ma.
Auf Wiederlesen!

Hmm...a cím nem kapcsolódik ide, csak nem volt jobb ötletem. Ma a lovamnál voltam, nagy lépésekben haladunk a nemrohanunkkiavilágból-projektben(na ez olvassátok ki:D). De nem untatok senkit a lovas sztoriaimmal, a lényeg h minden oké.

Fénylek mint egy égő baconszalonna.

Visszatértem Lana Del Reyhez. De marad a Linkin Park is. Meg mostmár az Iron Maiden is:3. Megyek koncertre is, meg Szigetre iiis...aaaaa. Várom^^
A röpiről majd a jövő hónapban lépek le, ennyit még ki kell húznom. És asszem ennyi. Olyan filozófikus gondolatokkal vettem kezembe a telefonomat, h majd jól leírom ide...de sajna mire betöltött ez a tetüböngésző(we all love you, Chrome), addigra elfelejtettem. Úgyhogy talán majd hnp.
Joéjt

Nagyon hosszú és mozgalmas péntekem volt. Jól éreztem magam, suli után P.-vel feljöttünk hozzánk, közben leszakadt az ég, mi meg nem hoztunk esernyőt. Congratulations. Egy órát tudtunk beszélgatni, sok mindenre mutatott rá. Pl hogy nem kéne ennyit gondolkoznom. Aztán T.-nél aludtam, háromig dorbézoltunk, sokat beszélgettünk és hülyéskedtünk. Az állandó témánk súlyos szellemi károkat és rekeszizom-lázat okozott. Sok mindenre ő is rámutatott, csak épp mással kapcsolatban. Nagyon jól elvoltunk:D
Majd hnp írok nembeszámolósposztot:)
Byeee!

Nem sikerült. Tegnap este lelépett egy kikerülhetetlen kérdés után. Ma meg nem is láttam. Hogy került e vagy csak a véletlen műve, azt nem tudom. Anyámék nem hagyják h befejezzem a röplabdát amíg nem találok új sportot. Basszákmeg . Még mindig egy sült baromnak érzem magam. Talán túl sokat várok el? Úgy vágja vissza nekem a kérdéseket neten keresztül, mintha a semmiért "fesztiváloznék". Mintha tökre egyedi és különös dolgot kérnék. Nem értem se a logikáját, se a gondolkozását. És azt hiszem, ha ő megint nem fog tenni a barátságért semmit(akár a magamódján is), akkor ennyi volt. Én biztosan nem kapálódzok. Már az is szánalmas volt h tavaly annyit tettem ezért.
Bis bald!