Blog

Repülő tárgyak és katapultáló torták...

Hát igen...ez egy szokásos családi összejövetel. A kereszt szüleink jöttek át, tesóm szülinapját ünnepeljük(kicsit késve...) Ezek az összejövetelek általában azzal végződnek, hogy széjjel röhögjük magunkat. Most éppen a szobába beszállt galambok és a műanyag szemlencsék voltak a témák...hát ahogy ezek előadják a dolgokat...komolyan elmehetnének humoristáknak.Katapultáló torták...khm...ez csakis keresztapám lehetett, ahogy nagyban ette a ciromtortát(ami mellesleg kicsit folyósra sikeredett) hatalmas placcsanást hallottam, majd pedig észre vettem a tejszínhabos-citrokrémes kupacot a terítőn. -Dehát katapultált...-próbált mentegetőzni keresztapám, erre mindenki röhögésben tört ki. Mire alább hagyott a nevetés jött a következő atrakció, apu bort szeretett volna tölteni az egyik pohárba, beletett az üvegbe vmi kiöntést segítő bigyót, ami elméletileg akadályozza az itóka lecsöppenését.Szóval, bele helyezte azt az akármicsodát az üveg szájába, majd mindenki őszinte meglepetésére ez az izé kiröppent az üveg szájából egyenesen a fincsi citromtortába...egint újrakezdődött a nevetés.
Hát ilyen nálunk egy családi összejövetel...általában

Teljes cikk

Amiért(akiért) érdemes felkelni

Már 2 hónapja járok ki Mogyoródra 2 lóhoz, az egyik 23 éves, a másik 5 . A fiatalabbikkal kezdtem el foglalkozni, előszőr cs földről(ne ülök rajta), hétről-hétre egyre többet javult(ne volt gyerek-szobája,szóval egy kicsit zizi, ijedős, nem bízott az emberekben, nehezen kezelhető volt).Nagyon jól halad, ha minden jool megy akkor június végére ár terepre is kiehetek vele. Teljesen megbízik bennem, minden mozdulatoatomat követi,lereagálja. a fel is ülte rá szőrén(csak kantár volt rajta) egyszer megugrott, de nem lett belőle nagyobb baj, utána szépen megnyugodott és dolgozhatta vele tovább. 
Most nem sokára vendégek jönnek,ugyhogy le kell lépnem.+ tanulnom kéne...

Teljes cikk

I'm soo happy, or not?

Igen, fő a határozottság...a pénteki napom csudi joo volt, a legjobb barátnőmnél aludtam,akivel az estét kockulással,beszélgetéssel és a tortilla leégetéstöltöttük(bár az utolsó 2 jól sikerült) mi után megettük a vacsit, felbaktattunk az emeletre. Mivel hulla fáradtak voltunk úgy döntöttünk,hogy megnézünk egy filmet(néhány részen visítva röhögtünk). Mire vége lett a filmnek addigra 1 óra elmúlt. Áh, fiatal az idő-gondoltuk- betettük a második részét is. Ennek kb a negyedéig jutottunk, mert a pénteki edzés jóvoltából  írtó fáradtak voltunk. Tehát kikapcsoltuk a filmet és elaludtunk....vagyis ő, én nem igazán aludtam, --egyszerűen nem tudtam-- de hála az égnek nem voltam fárad,sőt én voltam az első aki fölkelt....mondjuk utána még 2x visszaaludtam:D

Mire összeszedtük magunkat 10óra lehetett,gyors megkajáltunk és rohantunk tovább, én haza, ő pedig vmi buliba. Minden esetre nagyon örültem, hogy végre sikerült csinálnunk egy közös progit,(már 1 hónapja nem sikerült semmit se megszervezni) bár iskola társak vagyunk, de nem igazán tudunk napközben beszélni...fb és a skype esélytelen mert nem igazán szeret dumálni v nemtom, ill. sikerül mindig vmi dolga közben zavarnom, uh én már nem írok, írjon ő ha akar kommunkikálni.
Szóval, hazafele menet rájöttem,hogy nem vagyok egy hűdejo barátnő, nem megy ez nekem...mindent megtennék érte,komolyan, bármben segítek, törődök vele, keresem ha rég nem beszéltünk vagy ha egyszerűen beszélgetni szeretnék vkivel(ő nagyon ritkán:( -mármint keres- teszi ezt).
És (tudom,éssel nem kezdünk mondatot,sry) mindennek tetejébe rájöttem arra is, hogy depressziós vagyok,tényleg,de nem akarok pszichológushoz menni nem szeretném egy olyan embernek elmondani a problémáimat akiben nem bízok meg. Ezért van nekem legjobb barátnőm^^ (remélem ő hozzám fordul majd ha van vmi gondja)
Na mennem kell,mert vár a kémia ><
Holnap jeletkezem

Teljes cikk