Néha valóban ebben reménykedem. A múlt hét óta egyre rosszabbul vagyok (lelkileg), néha képes lennék eret vágni, nem vagyok rá büszke de meg is tettem. Bár ez Y.-nak az eltűnésen fel se tűnne. Tudom, túl kéne rajta lépnem, de NEM TUDOK. Túlságosan sokat változtam a vele eltöltött idő alatt. Igen. Mert én rugalmas vagyok és képes vagyok változni mások miatt. Amikor ránézek eszembe jutnak a jó élmények, hogy milyen jól elhülyéskedni. De ennek vége, ha ő nem keres, nem próbál meg beszélni, vagy egyáltalán kommunikálni velem akkor megpróbálom elfelejteni. Bezárva ezzel életem egy rövid, de annál tartalmasabb, vegyes érzelmekkel teli fejezetét. Nagyon nagy szerencsém van, vannak barátaim akik tartják bennem a lelket. Nekik nem tudom elégszer megköszönni a törődést és a tanácsokat.

Először is, mindenhol német. Töménytelen mennyiségben. Másrészt, basztat néhány osztálytársam...de ezt még túlélném ha nem lenne amúgyis porban az önbecsülésem. Harmadrészt pedig Y. hát rajta, ha most nem is látszik...de nagyon kivagyok rá...olyan szinten h már alig vagyok hajlandó tudomást venni róla. Persze ez kikészít. és kiszolgáltatottnak érzem magam miatta, de ezt ő baszta el. Nem kicsit. Most olyan mintha nem is lettünk volna legjobb barátok, mintha, kockáztatom, nem is ismertük volna egymást. Fáj, mert megbíztam benne, fáj, mert azt hittem hosszú és jó barátság lesz, sajog, mert látom h tönkrement. Az az igazság h már nyáron megéreztem h ez lesz a vége. Akkor még kétségbe esetten próbáltam megmenteni a dolgot, bár még most is azt hiszem h helyre lehetne hozni, de ezért már neki kéne tennie. De nem fog. Tudom. Most 8.os, így idén felvételizik, megértem h tiszta ideg miatta...de nem kéne mindenkit valósággal elrugdosni maga mellől. Mi lesz a felvételik után? Egyedül ül bánatosan, mert azok a barátai akiket elhanyagolt, elhajtott nem fognak ott lenni mellette? Nem tudom mit tegyek. Nagyot koppantam vele kapcsolatban. És még ő mondta egyszer h csalódott bennem, a frászt. Én csalódtam benne, jó sokat, de elvakított az a tény h rendbe fogom szedni és egy csodás barát lesz. Ebben az elképzelésben is csalódnom kellett. Azt hiszem, h továbbra is ezt a leszerom-politikát fogja folytatni, akkor nem én leszek az egyetlen akit elveszít. Én lehet h visszaengedném...de mások...hahh..nem értem ezt, és lassan bele is fáradok a megértésébe.

Akkor a jobb része, Assassin's Creed III. mániás lettem, minden mennyiségben. A történet vége azonban úgy elszomorított h megihletett egy fanfictiont , amit ha minden igaz Ti is nem sokára olvashattok:) Már ha érdekel Titeket... úgyhogy kérek mindenkit h aktivizálja egy kicsit magát és pötyögjön pár sort:) Haytham és Connor FOREVERRR:33

Connor

Haytham( Connor apja)

Remélem mindenkinek tetszik az új dizi. Vágjatok hozzám néhány véleményt:) Kicsit ősziesebb színeket próbáltlam behozni az oldalra...

Szóval gimnazista lettem...már az első hét agyilag zombivá tett...heti 20 óra német, durva. Főleg h minden tanár németül karattyol nekem, én pedig nézek okosan és nem értek semmitxd. Egyedüli kikapcsolodásom egyelőre az Assassin's Creed III. és a fanfiction írás, meg persze Baggio. Ezek a tevékenységek vhogy mindig feltöltenek energiával. Holnap ha minden igaz Z.-vel kimegyünk Mogyoródra. Ő az egyik osztálytársam, nagyon aranyos. Jó vele beszélgetni és lelkizni^^ . Szurkoljatok h kitaláljunk!:DD A fancictionomat pedig nem sokára felteszem...márha sikerül megírnom az első fejezetet

Bemutattam anyuéknak Baggiot és Rudit...öcsit még fel is ültettem egy 3/4körre(elkezdett esni az eső és ezt Baggio halálos veszélynek titulálta, így jobbnak láttam leszállítani a tesómat). Bár  meg kell hagyni nagyon aranyos volt. Követett mindenhova, sőt még futott(ügetett) is utánam. Apámék végig beszélgették az egész kinntlétet a tulajdonossal. Úúúú....jó volt hallani azokat a dolgokat amiket mondott^^. Na mind1. Ennyi volt a semmi extra szekció. Következik az egy kis újítás, tegnap végre eljutottam a fodrászhoz...1 év után:D egész sokat vágott belőle és van végre egy kis formája is. Mivel szög egyenes a hajam és makacs(értsd:ha egy éjszakára becsavarom a hajam, az kb. 30 percig bírja, utána kirugja magát) nem sok mindent lehetett vele kezdeni...így csak levágta. Bár nem sokat változott...de ennek a kis változásnk is nagyon örülök. Figyeljetek, ilyet ritkán fogtok olvasni: boldog vagyok. De nem az az ugrálós vigyori boldogság...hanem a kellemes,mámoros és csendes fajta.